A budapest-miskolci vasútvonalnak a főváros és Hatvan közé eső szakasza egyike a legforgalmasabb elővárosi vasútvonalainknak. Ez a vonalszakasz a második világháború utolsó hónapjaiban súlyos károkat szenvedett, szinte valamennyi állomást teljesen újjá kellett építeni. 

‍

Az aszódi felvételi épület a szocreál stílust megelőző,mindössze pár évig tartó modern korszak szép példája. A Rákos–Hatvan vonalszakasz rekonstrukciója keretében az állomásépület teljes körűen megújult: lényegében csak a szerkezet maradt meg a régi házból. Az épület karakteres építészeti elemei – a forgalmi iroda üvegdoboza, a téglaburkolat, a beton pengetető – átmentendő értékekként újultak meg, miközben egyes építészeti gesztusok – tömegek egymáshoz való viszonya, utasterek szervezése, részletképzések – kortárs újraértelmezést kaptak.  

‍

A felújítás kapcsán fontos kiűzött cél volt az utaskomfort növelése (akadálymentesítés, utastájékoztatás, szolgáltatási színvonal emelése), ugyanakkor helyet kellett találni a házban a korszerű technológia eszközeinek (távközlés, biztosítóberendezések). A bútorok, berendezési tárgyak is friss arculatot kölcsönöznek a régi-új épületnek, az utascsarnokban megjelenő művészeti felület az itt tanuló, és a vasút szerelmeseként számon tartott Petőfi Sándor aszódi emlékeit idézi fel.